beszédfordulat

Hungarian

Etymology

beszéd (“speech”) +‎ fordulat (“turn”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbɛseːtfordulɒt]
  • Hyphenation: be‧széd‧for‧du‧lat

Noun

beszédfordulat (plural beszédfordulatok)

  1. figure of speech, turn of phrase
    Synonyms: szófordulat, kifejezés

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative beszédfordulat beszédfordulatok
accusative beszédfordulatot beszédfordulatokat
dative beszédfordulatnak beszédfordulatoknak
instrumental beszédfordulattal beszédfordulatokkal
causal-final beszédfordulatért beszédfordulatokért
translative beszédfordulattá beszédfordulatokká
terminative beszédfordulatig beszédfordulatokig
essive-formal beszédfordulatként beszédfordulatokként
essive-modal — —
inessive beszédfordulatban beszédfordulatokban
superessive beszédfordulaton beszédfordulatokon
adessive beszédfordulatnál beszédfordulatoknál
illative beszédfordulatba beszédfordulatokba
sublative beszédfordulatra beszédfordulatokra
allative beszédfordulathoz beszédfordulatokhoz
elative beszédfordulatból beszédfordulatokból
delative beszédfordulatról beszédfordulatokról
ablative beszédfordulattól beszédfordulatoktól
non-attributive
possessive - singular		 beszédfordulaté beszédfordulatoké
non-attributive
possessive - plural		 beszédfordulatéi beszédfordulatokéi
Possessive forms of beszédfordulat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. beszédfordulatom beszédfordulataim
2nd person sing. beszédfordulatod beszédfordulataid
3rd person sing. beszédfordulata beszédfordulatai
1st person plural beszédfordulatunk beszédfordulataink
2nd person plural beszédfordulatotok beszédfordulataitok
3rd person plural beszédfordulatuk beszédfordulataik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.