időzítés

Hungarian

időzít (“to time”) +‎ -és (“noun-forming suffix”)

időzítés (plural időzítések)

timing (the regulation of the pace of e.g. an athletic race, the speed of an engine, the delivery of a joke, or the occurrence of a series of events)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	időzítés	időzítések
accusative	időzítést	időzítéseket
dative	időzítésnek	időzítéseknek
instrumental	időzítéssel	időzítésekkel
causal-final	időzítésért	időzítésekért
translative	időzítéssé	időzítésekké
terminative	időzítésig	időzítésekig
essive-formal	időzítésként	időzítésekként
essive-modal	időzítésül	—
inessive	időzítésben	időzítésekben
superessive	időzítésen	időzítéseken
adessive	időzítésnél	időzítéseknél
illative	időzítésbe	időzítésekbe
sublative	időzítésre	időzítésekre
allative	időzítéshez	időzítésekhez
elative	időzítésből	időzítésekből
delative	időzítésről	időzítésekről
ablative	időzítéstől	időzítésektől
non-attributive possessive - singular	időzítésé	időzítéseké
non-attributive possessive - plural	időzítéséi	időzítésekéi

Possessive forms of időzítés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	időzítésem	időzítéseim
2nd person sing.	időzítésed	időzítéseid
3rd person sing.	időzítése	időzítései
1st person plural	időzítésünk	időzítéseink
2nd person plural	időzítésetek	időzítéseitek
3rd person plural	időzítésük	időzítéseik

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.