tisztességtelen

Hungarian

Etymology

tisztesség +‎ -telen

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtistɛʃːeːktɛlɛn]
  • Hyphenation: tisz‧tes‧ség‧te‧len

Adjective

tisztességtelen (comparative tisztességtelenebb, superlative legtisztességtelenebb)

  1. dishonest
    Synonym: becstelen
    Antonyms: tisztességes, becsületes
  2. indecent, improper (clothing)
  3. (law) unfair, disloyal, fraudulent

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tisztességtelen tisztességtelenek
accusative tisztességtelent tisztességteleneket
dative tisztességtelennek tisztességteleneknek
instrumental tisztességtelennel tisztességtelenekkel
causal-final tisztességtelenért tisztességtelenekért
translative tisztességtelenné tisztességtelenekké
terminative tisztességtelenig tisztességtelenekig
essive-formal tisztességtelenként tisztességtelenekként
essive-modal tisztességtelenül —
inessive tisztességtelenben tisztességtelenekben
superessive tisztességtelenen tisztességteleneken
adessive tisztességtelennél tisztességteleneknél
illative tisztességtelenbe tisztességtelenekbe
sublative tisztességtelenre tisztességtelenekre
allative tisztességtelenhez tisztességtelenekhez
elative tisztességtelenből tisztességtelenekből
delative tisztességtelenről tisztességtelenekről
ablative tisztességtelentől tisztességtelenektől
non-attributive
possessive - singular		 tisztességtelené tisztességteleneké
non-attributive
possessive - plural		 tisztességtelenéi tisztességtelenekéi

Derived terms
  • tisztességtelenség

Further reading
  • tisztességtelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.